Meg volt a jelentése minden egyes pöttynek, hiszen nem csak a divat kedvéért ragasztották arcukra a filmekből is jól ismert „mouche”-t, vagyis legyecskét.
Az álszeplő romantikusnak is mondható, hiszen leginkább a nő lelkiállapotára utalt a kartonból, esetleg bársonyból kivágott pötty. A 18. században a legtöbb előkelő hölgy használt ilyesfajta jelzést, esetenként takarást, hiszen a bőrhibákat is ezzel fedték.
A flörtölni vágyók előszeretettel jelezték beszélgetőtársaiknak a szándékaikat. A szemzug alá helyezett pötty jelezte, hogy a lány szenvedélyes kedvében van, az arc közepén díszelgő jelzés a ledér állapotot, a homlokra ragasztott pötty a méltóságteljességet szimbolizálta. A merészebbek a szájuk szegletére tették, jelezve, hogy „csókos” hangulatban vannak, az állon hordva pedig a titoktartásra hívták fel a figyelmet.
Először az ismert kör mintázatú pöttyök jelentek meg, később ebből lett csillag és félhold is, melyek újabb jelzésekkel bírtak. A szemzugra rakott félhold bánatot, ugyanitt a csillag szerelmet jelzett. A divat viszonylag rövid ideig tartott, a felragasztott pötty pedig sokszor kínos jelenethez is vezetett.
