Hogyan lett húsz kacsából egyetlen hírlapi kacsa?

Sajnos mai (online) világunkban rengeteg olyan hírt, információt és állítást olvashatunk, amelyek nem hiteles, senki által sem ellenőrzött forrásokra támaszkodva próbálják meggyőzni az olvasót – vagy az olvasó nem tudja ellenőrizni azok hitelességét. A manapság hoaxnak nevezett álhírek, hamis információk terjedése sokkal virálisabb, mint korábban, az újságírás hőskorában megszületett hírlapi kacsák esetében volt.
A szó eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik. Az egyik legelfogadottabb teória szerint a XIX. században még szokás volt, hogy a nem igazolt, nem megalapozott híreket „n. t.” jelöléssel látták el – akár a szerkesztőségekben, akár a különböző hatóságok körében. Ez a latin non testatum: ellenőrizetlen kifejezés rövidítése, ami kimondva Ente – ez a szó pedig kacsát jelent németül.
A kifejezésnek azonban létezik egy hihetetlenebb változata is, amely szerint 1804-ben egy belga lapkiadó úgy akarta növelni példányszámát (és így természetesen olvasóinak körét is), hogy mindenféle badarságot, képtelen hírt és történetet megjelentett újságjában. Az egyik ilyen szerint egy brüsszeli jóember húsz kacsát evett meg egy étkezés alkalmával. Amikor rengeteg felháborodott olvasói levél érkezett, a kiadó megmagyarázta a hihetetlent, méghozzá a következőképpen: a férfinek húsz kacsája volt, egyet levágott, majd megetette a maradék tizenkilenccel, aztán megint levágott egyet és azt megetette a megmaradt tizennyolccal, majd így járt sorban a többivel is, egészen addig, amíg már csak egyetlen egy hápi maradt, amit elfogyasztva gyakorlatilag húszat evett meg. Természetesen ezt az anekdotát is kacsának lehet tekinteni.