Egy olyan országról beszélhetünk, amely a védelmi szövetség alapító tagja, ahol máig ragaszkodnak a civil mivoltukhoz és legfőképp a kiberbiztonságra támaszkodnak.
A Magyarországnál csak kevéssel több lelket számláló Izland nem változtat a politikáján, magukat szuverén államnak gondolják, azzal pedig tisztában vannak, hogy a nagyhatalmaknak is szükségük van rájuk.
Kiváltképp az Egyesült Államok tekint a területükre úgy, mint a védelmi szövetség “elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozója”.
A nemrég kialakult háborús helyzet ugyan váratlanul érte őket is, de a katonai haderő felállítása azóta sem került a teendőik listájára, pedig a közeli fenyegetés meglehetősen kockázatos az Arktisz övezetben.
Az ország stratégiai jelentősége ugyan azóta is erősödik, de ez leginkább csak a külsős haderő mozgatásában, a nemzetközi repülőterek biztosításában mutatkozik meg. 2006-ig a fővárosuk, Reykjavík mellett helyezkedő Keflavík repülőtér a NATO egyik legfontosabb bázisa és hajózási megfigyelőpontja volt, mely szintén azt mutatja, hogy nélkülözhetetlen a segítségük, de saját hadseregük továbbra sincs.
