Európa, Ázsia, Afrika és a többi földrész is női nevekből alakultak, melyek a görög mitológiához köthetőek.
A mi földrészünk Európa, pontosabban Europé. Ő volt az, akit gyermekként Zeusz magával ragadott egy bika képében, testvére, Kadmosz pedig segítségére indult. A legenda szerint Apolló útbaigazítása után Parnasszosz hegyei tövében találta. Ők közösen építették fel Thébai városát, melynek királya Kadmosz lett.
Afrika nevéhez több elképzelés is született. A legkiemelkedőbb, hogy az ókori római Terra Africa után nevezték el, ők hívták így, az északi földrészen pedig külön várost is építettek ezen a néven. Latinul egyébként az Africa annyit jelent, hogy napfényes, de sokan a görög aphriké-hez kötik, ami annyit tesz, “nem hideg”. Sokatmondó a kutatók szerint az Aphrosz kentaur is, aki az aphroi nép királya, Libüa apja volt.
Ázsia egyenesen Prométheusz anyja, aki a görög mitológiában Aszia néven volt feljegyezve. Leginkább Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz anyjaként szokták emlegetni.
Az Antarktisz szó szerinti fordítása annyit tesz, hogy “az Arktisszal ellentétes”. Az Arktisz, azaz az Északi-sarkvidék a Göncölszekér csillagkép görög nevéről lett elnevezve, ez a bizonyos csillagkép pedig csak ott, az északi félgömb területén látható.
Amerika és Ausztrália már kivétel, mivel sokkal később kerültek a térképre, a nevük is újszerű, bár itt is fontos a nevek nőies formája. Amerika felfedezését jól ismerjük, az olasz felfedezőről, Americo Vespucci nevéről kapta, aki elsőként ismerte fel, hogy Kolombusz Kristóf nem Indiának a keleti részét, hanem egy új földrészt fedezett fel. Ha nem nőiesítették volna, akkor ma Amerigo név szerepelne a térképeken. Terra Australis Incognita a másik, ami pontos fordításban azt jelenti, hogy “ismeretlen déli földrész”. Sokáig így jelölték ezt a területet.
