Korszak: 20. század
Nemzetiség: Francia

René Cassin

René Samuel Cassin francia jogász, diplomata és oktató volt. Cassint 1968-ban a Francia Becsületlégió nagykeresztjével és a Nobel-békedíjjal tüntették ki, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szerzőjeként (1948).

René Cassin egy portugál-marrai származású zsidó kereskedő fia volt a lotharingiai Forbachból, aki később borkereskedőként dolgozott Nizzában. René Cassin jogot tanult Aix-en-Provence-ban és Párizsban, és jogi, közgazdasági és politológiai doktorátust szerzett.

1920-ban Cassin a Lille-i Egyetemen volt professzor, és ott is maradt 1929-ig, majd a párizsi Sorbonne Egyetemre ment. Cassin korán a békeszerződések és a nemzetközi jog által biztosított erőfeszítések mellett döntött:

1924 és 1938 között René Cassin Franciaország képviselője volt a Népszövetségben.

René Cassin 1940-ben elhagyta Franciaországot, és követte Charles de Gaulle-t Londonba, hogy támogassa a Németország elleni háború folytatását. Ennek eredményeként a Vichy-rezsim visszavonta francia állampolgárságát, és távollétében halálra ítélte. De Gaulle-lal együtt megalapította a France libre-t, a Szabad Francia Fegyveres Erőket a brit hadseregen belül. René Cassin tárgyalt státuszukról Winston Churchill-lel, és a Védelmi Tanács állandó titkára lett de Gaulle vezetésével. 1941-től 1943-ig a londoni szabad francia kormány nemzeti biztosa lett, 1944-ben pedig az Algírban működő Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság egyik kezdeményezője, valamint az ottani jogi bizottság elnöke, amelyben a világháború utáni francia törvényhozás alapjait készítette elő.

René Cassin 1945-ben az UNESCO egyik alapítója volt. 1946-ban a National School of Administration ENA és a Legfelsőbb Választottbíróság elnöke lett. Ugyanakkor 1960-ig az Államtanács alelnöke volt.

1946 és 1958 között Cassin Franciaország ENSZ-képviselője volt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik kulcsfontosságú kezdeményezője volt, amelynek nagy részét ő írta.

1959-ben 1965-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságának alelnöke, majd 1968-ig elnöke lett. A francia szenátus elnökének javaslatára 1960 és 1971 között a Conseil constitutionnel (Alkotmánybíróság) tagja volt.

1968-ban René Cassin elsősorban az Emberi Jogok Nyilatkozatával kapcsolatos 20 évvel korábbi munkájáért, valamint annak terjesztéséért és érvényesítéséért végzett munkájáért kapott Nobel-békedíjat. A pénzdíjjal 1969-ben Strasbourgban megalapította az Emberi Jogok Nemzetközi Intézetét, amelyben minden ország jogászai részesülnek nemzetközi jogi képzésben. 1968-ban megkapta az ENSZ Emberi Jogi Díját is.

1971-ben a Brit Akadémia levelező tagja lett.