Élete
Munkássága
Sir Derek Harold Richard Barton angol szerves kémikus volt. 1969-ben Odd Hasselel megosztva kémiai Nobel-díjat kapott „a fehérjék harmadlagos szerkezetének kutatásáért”.
Barton a Gravesend Gimnáziumba, a rochesteri The King’s Schoolba, a Tonbridge Schoolba és a Medway Technical College-ba járt. 1938-ban beiratkozott a londoni Imperial College-ba, ahol 1940-ben diplomázott, majd 1942-ben szerzett PhD fokozatot szerves kémiából.
1942-től 1944-ig Barton kormányzati kutatókémikus volt, majd 1944-től 1945-ig az Albright and Wilsonnál dolgozott Birminghamben. Ezután adjunktus lett az Imperial College Kémia Tanszékén, 1946 és 1949 között pedig az ICI kutatói munkatársa.
1949-ben és 1950-ben a természetes termékek kémiájának vendégoktatója volt a Harvard Egyetemen, majd kinevezték a szerves kémia olvasójává, 1953-ban pedig a Birkbeck College professzorává. 1955-ben Regius kémiaprofesszor lett a Glasgow-i Egyetemen, 1957-ben pedig az Oxfordi Egyetem szerves kémia professzorává nevezték ki. 1950-ben Barton kimutatta, hogy a szerves molekulák előnyös konformációhoz rendelhetők a kémiai fizikusok, különösen Odd Hassel által felhalmozott eredmények alapján. A konformációs elemzés ezen új technikájával később számos más természetes termékmolekula geometriáját is meghatározta.
1958-ban Bartont Arthur D. Little vendégprofesszorává nevezték ki a Massachusetts Institute of Technology-n, 1959-ben pedig Karl Folkerst az Illinoisi és Wisconsini Egyetem vendégprofesszorává. Ugyanebben az évben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia külföldi tiszteletbeli tagjává választották.
1949-ben a Royal Society of Chemistry által odaítélt Corday-Morgan éremmel. 1954-ben a müncheni Királyi Társaság és a Nemzetközi Tudományos Akadémia tagjává, 1956-ban pedig az Edinburgh-i Királyi Társaság tagjává választották. 1965-ben a Tudománypolitikai Tanács tagjává nevezték ki. 1972-ben lovaggá ütötték, és hivatalosan Sir Derek lett Nagy-Britanniában. 1978-ban a franciaországi Institut de Chimie des Substances Naturelles (ICSN – Gif Sur-Yvette) igazgatója lett.
1977-ben, a Királyi Kémiai Intézet századik évfordulója alkalmából a brit posta tisztelte meg őt és további 5 Nobel-díjas brit vegyészt egy négy postabélyegből álló sorozattal, amelyek felfedezéseik részleteit mutatják be.
1986-ban az Egyesült Államokba költözött (Texasba), ahol a Texas A&M Egyetem kiváló professzora lett, és ezt a pozíciót 12 évig töltötte be haláláig.
1996-ban Barton kiadott egy átfogó kötetet műveiből Reason and Imagination: Reflections on Research in Organic Chemistry címmel.
A konformációval kapcsolatos munkája mellett a nevére a szerves kémia számos reakciója emlékezik, mint például a Barton-reakció, a Barton-dekarboxilezés és a Barton-McCombie-deoxigénezés.
