Éveken keresztül közlekedhettek az első személygépkocsik úgy, hogy semmilyen szabály nem vonatkozott a járművekre, de a sofőrökre sem. A kötelező előírások mellett az első jogosítványok is megérkeztek.

Az első négykerekű gépkocsik 1895-ben jelentek meg Budapest utcáin, a megfelelő oktatásra viszont még várni kellett. Rudnay Béla rendőrfőkapitány volt az, aki kezdeményezte az alapszabályok lefektetését és a kötelező vizsgákat annak érdekében, hogy soha többet ne legyen olyan zűrzavar az utakon, mint akkor.

1901 júniusától állt össze az a bizottság, mely előírások által követelte az autók megfelelő állapotát, valamint, hogy csak vezetői engedéllyel ülhetnek a volán mögé.

Az első vizsga külön ünnepségnek számított, hiszen zenekar kísérete mellett, a Városliget szélén gyülekeztek a „tanoncok”, akiket tapssal jutalmaztak a tudásukért és ügyességükért a nézők. A posta által összeállított szabálygyűjteményből kellett vizsgázni, a bizottság pedig a Műszaki Egyetem tanáraiból állt.

A legelső jogosítvány egy alkalmazott sofőrnek, Faragó Istvánnak állították ki, az 1-es rendszám pedig gróf Esterházy Mihály Mercédesére került fel. Aznap senki sem bukott meg, és érdekesség, hogy a 13-as rendszám babonából sosem készült el.