Már a 12. századi muszlimok is feljegyezték azt a különös látványt ami a tengeren fogadta őket. A tengeri moszatok ugyanis 3200 kilométer hosszan és 1100 kilométer szélesen terülnek el a víz felszínén a karibi szigetvilág között. Ezt hívják Sargasso-tengernek.
Még Jules Verne is megemlítette a Nemo kapitány című könyvében azt a különös “vizet”, amely flórájában és faunájában is egészen unikális.
Mindez egy barnamoszat-nemzetségről kapta az elnevezést. Ez biomasszáját tekintve óránként 2,2 milliárd liter, így kiemelten fontos szerepet tölt be a bolygó életében is. Tisztaságát mutatja, hogy akár 60 méter mélyre is lelát az ember a barnamoszat tömeges jelenléte mellett. Igaz, az áramlatok miatt a nagy mennyiségű hulladék, műanyag is itt talál helyet, ami kifejezetten káros az ott megtalálható élővilágnak.
Pedig kiváló óvóhelyet és gazdag tápanyagokat kínál a vízi élőlényeknek, így a rákoknak, teknősöknek, különféle madár és tengeri emlősfajoknak, de kiemelt helye ez az angolnáknak is, hiszen csak itt képesek szaporodni.
Nem csoda, hogy Kolombusz Kristófékat is megtévesztette a látvány, ugyanis feljegyzések szerint 1492-ben ők is áthaladtak a Sargasso-tengeren, ami hamis illúziót nyújtott nekik, hiszen úgy látták a vízen úszó furcsa növényzet már a közeli szárazföldet jelzi számukra. Tévesen.
