Napóleon híres volt arról (is), hogy csaták előtt szónoklatot mondott katonáinak, ráadásul retorikailag olyan összeszedetten, „nyomdakészen”, hogy akár egyből publikálhatták volna a korabeli újságok. Egyiptomi hadjárata idején a gizehi piramisok közelében, a szintén nevezetes „piramisok csatájában” (1798.július. 21) elhangzott egyik híres mondata így hangzott: „Katonák, negyven évszázad tekint le rátok!” (Ráadásul a tábornok viszonylag jól saccolta meg az építmények korát.)
A piramisok árnyékában zajló ütközet előtt azonban felharsant egy még érdekesebb parancsszó is: „Szamarak és tudósok középre!”. A francia sereg ugyanis – a szükséges négylábú teherhordó állatok mellett – számos tudós koponyát magával vitt az afrikai expedícióra, botanikusokat, geográfusokat, zoológusokat (Geoffroy Saint Hilaire), történészeket, matematikusokat (Monge), építészeket, fizikusokat és művészeket (Vivant Denon báró, Dutertre, Conté). A tudomány nagyjainak azonban természetesen alkalmazkodniuk kellett a harcrendhez, nehogy kalandos utazásuk idő előtt véget érjen…(Napóleon ebben az ütközetben használta először találmányát, a gyalogsági négyszöget).
Bár a mameluk sereg elleni csatát a franciák nyerték, maga a hadjárat katonai szempontból kudarcot vallott. Ugyanakkor a tudomány(történet) nagyot profitált belőle, a hadjáratban részt vevő szakembereknek hála felmérték, számba vették a híres és fontos építményeket (amelyekről szakszerű rajzok készültek), az állatvilágot, szakszerű rajzok készültek róluk, s nem mellesleg rengeteg meglelt ősi kinccsel távoztak Egyiptomból. Igaz, miután a franciák letették a fegyvert az angolok előtt, a ritka értékes hadizsákmány zöme a londoni British Museum állományát gyarapította – s gyarapítja mind a mai napig.
Képünkön: Louis-François Lejeune festménye (1808) a piramisok csatájáról.
