Türr Istvánról (1825–1908) sokan tudják, hogy Garibaldi oldalán részt vett az olasz függetlenségi harcokban, tábornoki rangig vitte, a katonáskodás mellett azonban tevékenyen fáradozott a magyar közügyek és népművelés jobbításán is. Így aztán – az 1869-ben az emigrációból hazatértek által megalakított, skót rítus szerint szervezett szabadkőműves Corvin Mátyás-páholy főmestereként – részt vett az első magyar népoktató körök létrehozásában is.
Türr (eredetileg Thier) Baján született, s 1868-ban ott alakult meg az első közoktatási kör, amit a szabadkai, a zombori, az aradi, a szegedi és a kecskeméti társaság megalapítása követett. Egy évvel később Irányi Dániel országgyűlési képviselő javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben A felnőtt személyek elemi oktatásának előmozdításáról, amit azonban sem akkor, sem egy évvel később elutasítottak a képviselők, így Türr végül Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérésére áll az országos mozgalom élére. 1870 februárjában létre is jött a Népoktatási Központi Kör, amelynek Türr lett az elnöke. Ugyanazon év decemberében tartotta alakuló ülését a Pesti Népoktatási Kör, (amely azonban 1872 novemberében szerveződött meg), s amely egy év múlva Budapesti Népoktatási Kör néven folytatta működését (s amelynek választmányában az elég egyedi nyelvrokonsági nézeteket valló Táncsics Mihály is szerepet vállalt). Az egyesület egyik fő feladatának tekintette az analfabetizmus megszüntetését, ennek folyományaként hazánkban is kezdetét vette a(z ingyenes) felnőttoktatás: kezdőknek és haladóknak indítottak tanfolyamokat, amiket hetente két és hat órában tartottak, az év hét hónapján keresztül. A Budapesti Népoktatási Kör még tankönyvet is szerkesztett, így a tanulók például a Petőfi Sándorról elnevezett olvasókönyvből (is) szívhatták magukba a tudást. (Később gyakorlatilag Türr Istvánnak és néhány magyar mérnöknek köszönhető, hogy megépült a Korinthoszi-csatorna, arról a későbbiekben szólunk majd.)
Szakirodalom:
Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből
