A történészek között eddig egyetértés volt abban, hogy az első magyar szabadkőművesek Mária Terézia férjének, Lotharingiai Ferencnek a kezdeményezésére 1742-ben Bécsben alapított Aux trois canons (Három törvényhez) elnevezésű – francia nyelven tevékenykedő – páholy tagjai voltak; mások mellett Báróczi Sándor testőríró, gróf Bethlen Gábor, gróf Esterházy Ferenc, báró Kemény László, valamint Székely László kapitány. Újabb kutatások azonban két olyan magyar szabadkőművest is megneveztek, akik pár évvel korábban léptek be egy-egy külföldi páholyba: Esterházy (II.) Pál Antalt (1711–1762) és Martell Károlyt (Carlos Mardel) (1695–1763).
A herceg neve ismerősen csenghet, hiszen kismartoni kastélya kulturális központnak számított, számos színházi és zenei programot támogatott, kastélyszínházat alapított és az ő invitálására került főúri udvarába Joseph Haydn is. Egy nemrég fellelt angol újságcikk alapján a főnemest 1733. augusztus 7-én fogadta soraiba egy francia nyelvű londoni páholy.
A Pozsonyban született Martell Károly építész-hadmérnök (felső képünkön) 1733-ban érkezett Lisszabonba, ahol V. János király szolgálatába állt, s elévülhetetlen érdemeket szerzett a portugál főváros 1755-ös földrengést követő újjáépítésében, de elsőként alapított selyemgyárat az országban és számos, általa tervezett épület látható a mai napig a fővárosban. Egy szintén nemrég megtalált londoni újságcikk szerint Martell az 1733-ban alapított lisszaboni Casa Real dos Pedreiros-Livres da Lusitânia páholy tagja volt. A társaság nem működött sokáig, 1738-ban, az In emineti apostolatus specula kezdetű, a szabadkőműveseket elítélő első pápai bulla kihirdetése után feloszlott. Martell beavatásának konkrét időpontjáról azonban (egyelőre) nincs adat, így nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a herceg vagy az építész tekinthető-e az első ismert magyar szabadkőművesnek.
(Az első, modern értelemben vett magyar szabadkőműves páholyt egyébként Brassóban alapították 1749-ben.)
Ajánlott irodalom:
Péter Róbert: Az első magyar szabadkőművesek
Benedek Szabolcs: A magyar szabadkőművesség
