Egyenlítői sugár
24 764 km (a földi 3,883-szerese)
Poláris sugár
24 341 km (a földi 3,829-szerese)
Lapultság
0,0171
Felszín területe
7,619x109 km2 (a földi 14,94-szerese)
Tömege
1,0243x1026 kg (a földi 17,1-szerese)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik nagybolygó. A legkisebb a Naprendszer négy óriásbolygója közül, viszont a tömegét tekintve megelőzi az Uránuszt és így a harmadik legnagyobb. A kék színe miatt a vizek és tengerek római istenéről Neptunuszról nevezték el. A jelét, a háromágú szigonyt is innen kapta (Unicode: ♆).

A 14 holdja van: Najád, Thalassza, Despina, Galatea, Larissza, Próteusz, Triton, Nereida, Halimédesz, Szaó, Laomédeia, Pszamalthé, Nészó és a legújabb felfedezett a Larissza és a Protéusz pályája között az S2004 N 1.

Szerkezetében az Uránuszhoz hasonlít. A magja vasból, nikkelből és szilikátokból áll; a köpenyt víz- ammónia- és metánjég alkotja; a légköre hidrogénből, héliumból és metánból áll össze; a felső légkörben pedig felhők vannak. Légkörében óriási viharok és örvények vannak.

Felfedezése

William Herschel angol csillagász 1779-ben saját készítésű távcsövével elkezdte átvizsgálni az égboltot. 1781-ben meglepő felfedezést tett, mikoris egy kis zöld korongnak tűnő égitestet fedezett fel a Bika és az Ikrek csillagképek határán.

Hónapokon át figyelte és rájött, hogy az egy új bolygó messze a Szaturnuszon túl. Uránusznak nevezték el.

Ezután világszerte sok csillagász kezdte el figyelni az Uránuszt és rájöttek, hogy pozíciói mindig jobban eltértek az előre kiszámoltaktól. Eleinte nem értették ennek az okát.

Mígnem egy amatőr csillagász, Hussey tiszteletes említette, hogy van még egy ismeretlen bolygó az Uránuszon túl és az okozza az eltéréseket. Ezt megírta 1834-ben G. B. Airy professzornak, későbbi királyi csillagásznak, aki nem hitt neki.

1841-ben John Couch Adams angol matematikus eldöntötte, hogy kiszámítja az új bolygó koordinátáit. De hiába küldte meg számításait Airyhez, az nem végzett távcsöves keresést.

A francia Urbain Le Verrier is végzett számításokat, amit elküldött francia csillagászoknak, akik nem foglalkoztak vele. Ezért a berlini Johann Galléhoz fordult, aki már a levél kézhezvételének estéjén 1846. szeptember 23-án felfedezte az új bolygót az Uránusz mozgásából kiszámított koordináták alapján. Ezt az új bolygó később a Neptunusz nevet kapta. Adams-t, Le Verrier-t és Galle-t együtt nevezzük a Neptunusz felfedezőinek.