1903 febr. 12-én született egy uradalmi cseléd fiaként, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A háború után az irodalmi élet központjába került. Egy ideig katonának állt, de komolytalansága, állandó viccelődése és a szabályokra való fittyet hányás azonban alkalmatlanná tette őt erre a feladatra. Társai szerint különösen becsületes és hithű férfi volt, egészen haláláig harcolt az elveiért. Összesen 32-szer volt börtönben rövidebb-hosszabb időre. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit.
