1971. november 24. egy jólszituált, negyvenes évei közepén járó férfi beszállt egy Boeing 727-es repülőgépbe és végrehajtotta a világ legrejtélyesebb gépeltérítését. Miután cigarettára gyújtott és rendelt egy bourbont szódával, készpénzben kifizette és átadott egy üzenetet a Seattle-be tartó járat 23 éves stewardessének, Florence Schaffnernek. A légiutas-kísérő először azt hitte, hogy a férfi a telefonszámát adta neki és meg sem nézte azt.
Hölgyem, jobban meg kéne nézni azt a papírt. Bomba van nálam.
A férfi Dan Cooper néven szállt fel az oregoni Portlandi nemzetközi repülőtérről a Washington állambeli Seattle-be tartó járatára és foglalta el helyét a 18C helyen. Fekete esőkabátot, papucscipőt, sötét öltönyt, elegáns, fehér galléros pólót, fekete nyakkendőt, fekete napszemüveget és gyöngyház nyakkendőtűt viselt. Miután felhívta a stewardess figyelmét üzenete fontosságára, egy másikban közölte követeléseit is.
„200 ezer dollárt akarok délután öt órára, készpénzben. Az összeget tegyék hátizsákba. Ezen kívül kérek két első- és két hátsó ejtőernyőt. Ha leszálltunk Seattle-ben, tankolják tele a gépet. Semmi gyanús mozgás, különben teszem a dolgom!”
Az ejtőernyőkért cserébe, melyeket az este hat óra előtti leszállás után a Seattle-Tacoma repülőtéren adtak át neki,
elengedte a gépen utazó 36 utast.
A pilóták, a fedélzeti mérnök és az utaskísérő társaságában újra felszállt a gép, és az utasításoknak megfelelően megkezdte útját délre, Mexikóváros felé. A felszállást követő néhány percben azonban Dan Cooper végleg eltűnt a gépről, az FBI szerint az ejtőernyők segítségével 3 ezer méteres magasságból ugrott ki, és ezzel az ugrással beírta magát a történelemkönyvekbe.
Felkutatására 1971-ben országos hajtóvadászat indult, de nem került soha többé a nyomozóhatóságok látókörébe. A váltságdíjként eltulajdonított bankjegyek azonosítószámaira szövetségi körözést adtak ki, de egy esetet leszámítva nem bukkantak a nyomaira. Az FBI-nak egyetlen értékelhető nyomot sikerült felmutatnia, mely Washington államban, a Columbia folyó partján került elő 1980-ban. Túrázása során az akkor nyolcéves Brian Ingram egy 20 dolláros bankjegyre bukkant az egyik töltésen. A helyszínelő nyomozók akkor a váltságdíjból származó 5,800 dollárra, egy kinyílt ejtőernyőre, egy pénzeszsákra és Cooper állítólagos nyakkendőjére bukkantak.
Egy Richard McCoy nevű vietnámi veterán alig egy hónappal a legendás gépeltérítés után hasonlót hajtott végre Utah államban. A férfi 500 ezer dollárt zsákmányolt, majd ejtőernyővel menekült ki a repülőgépből. McCoy azonban nem volt olyan szerencsés, mint „példaképe”, az FBI nemsokkal később bilincset tehetett rá. Röviddel bebörtönzése után, egy szökési kísérlet közben, 1974-ben a börtönőrök agyonlőtték. Többen úgy tartották, az utahi gépeltérítő és Dan Cooper, akit később a média tévesen D. B. Cooper nevezett, valójában ugyanaz a személy.
Új nyom?
Egy korábbi FBI-ügynökökből, törvényszéki szakértőkből és magánnyomozókból álló 40 fős csapat állítása szerint egy, a gépeltérítő által a bűncselekményt követően írt levélben titkos kód szerepelt. A nyomozók az ötödik, a „kezdettől tudtam, hogy nem fognak elkapni…” kezdetű levél az aljára nyomtatott sorszámra bukkantak. A nyomozó csapat egyik kódfejtője szerint a kódszám három titkos, Vietnámban bevetett katonai egységgel kapcsolható össze. Így 1978-as vizsgálat után ismét a hatóságok látókörébe Robert Rackstraw, egy 74 éves vietnámi veterán.
