Önmagán kísérletező tudós találta fel a kéjgázt

A tudománytörténet során számos tudós végzett kísérletet önmagán – különböző okokból. Volt, aki többször is felakasztotta magát, hogy kiderítse, mit éreznek az akasztottak haláluk pillanatában. Volt, aki kiugrott az Eiffel-toronyból, volt, aki saját vakbelét vette ki, míg más orvos saját magát katéterezte meg. Azonban közülük is a leghíresebb kétségtelenül Newton, aki a fény természetének vizsgálatakor vetemedett arra, hogy tűt szúrjon a saját szemébe. Amikor prizmákkal kísérletezett, rájött, hogy általuk egyrészt nem tárhatja fel a szem anatómiáját, másrészt azt sem, hogy a szem hogyan érzékeli a színeket. Ekkor döntött úgy, hogy egy tűz – egészen pontosan fűzőtűt – szúrt a szeme és a járomcsontja közé, és addig nyomkodta a szemgolyóját, mígnem fekete és fehér körök jelentek meg előtte…
A dinitrogén-oxidot (kéjgáz, nevetőgáz) Joseph Priestley 1772-ben állította elő, aki saját magán tesztelte a vegyületet; fájdalommentes, eufórikus állapotba került. Nem sokkal később korának híres és népszerű tudósa, Sir Humphry Davy a különböző gázokkal való kísérletezései nyomán fedezte fel a kéjgáz jelentőségét. Amikor Bristolban egy speciális orvosi intézet munkatársaként különböző gázokkal próbálták gyógyítani a betegeket, Davy dinitrogén-oxiddal is kísérletezett, amit azért hívnak kéj- vagy nevetőgáznak, mert belélegezve nevetésre ingerel. Davy könyvet is írt erről, az 1800-ban megjelent mű nagy szenzációt keltett, maga a dinitrogén-oxid pedig akkorra már népszerű „partidrog” lett. Davy arra is rájött, hogy a gáz belégzése után nem érezni fájdalmat, ezért úgy gondolta, hogy célszerű lenne alkalmazni a gyógyításban – felvetését negyven év múlva fogadták el. (Ezt a gázt egyébként néha még manapság is alkalmazzák érzéstelenítésre a fogászatban és a sebészetben.) Ugyanakkor hosszú évtizedeken át a kéjgázt a vásárokban, piactereken, szórakoztató előadásokon árulták a közönség számára – és természetesen az üzleti haszon reményében.

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Előző cikkFrankenstein miért árammal keltette „életre” szörnyét?
Következő cikkA strucc ezért nem dugja homokba a fejét