Bár az európai kultúrkörben evidensnek számít, hogy a világ első emberpárja Ádám és Éva, Goethe Faustjának egyik jelenetében is megjelenik egy nőstény démon, Lilith, „Ádám első asszonya”, akitől Mephistopheles óvja-félti a főhőst:
Mephistopheles:
Betrachte sie genau!
Lilith ist das.
Faust:
Wer?
Mephistopheles:
Adams erste Frau.
Nimm dich in acht vor ihren schönen Haaren,
Vor diesem Schmuck, mit dem sie einzig prangt.
Wenn sie damit den jungen Mann erlangt,
So läßt sie ihn so bald nicht wieder fahren.
Faust: Hát az ki az ott?
Mephistopheles: Jól nézz oda! Lilith!
Faust: Ki?
Mephistopheles: Ádám első asszonya.
Csak óvakodj a gyönyörű hajától,
E diadémtól, melynek párja nincs!
Férfit fog neki e sok drága tincs,
Az aztán el nem ereszt magától.
(Ford. Jékely Zoltán, Kálnoky László)
A zsidó irodalomban többször is megemlítik Lilith – vagy Lilit – nevét, akit a mondák szerint az Úr agyagból gyúrt Ádámmal együtt. Lilith úgy érezte, hogy nem egyenrangú házastársával, folyamatosan veszekedtek, ezért azt hangoztatta: „Te egyenlő vagy velem, semmi több. Földből vétettél, akár én magam.”
Ádámnak persze ez nem tetszett, így Lilith varázsszót mormolva tovaszállt. Az ÚR meghallgatta Ádám panaszkodását, s három angyalt küldött az asszony után, akit meg is találtak a Vörös-tenger partján, ám nem tudták rávenni arra, hogy visszatérjen „urához”.
Az Úr ezért úgy döntött, hogy Lilith nőstény démonként éljen tovább, aki az újszülött csecsemőket gyilkolja; ugyanakkor Ádám sem maradt egyedül, a teremtő az oldalbordájából megalkotta Évát, a második asszonyt.
