Nemzeti büszkeségünk egyik legismertebb hiedelme szerint Nagy Lajos király uralkodása idején (1342–1382) három tenger mosta Magyarország partjait. Bár az uralkodó valóban nagy birodalmat épített ki, annak határait valójában sosem mosta három tenger, legfeljebb csak egy, az Adriai-tenger.
Nagy Lajos 1370-ben örökölte meg a lengyel koronát, de maga Lengyelország sosem lett Magyarország része, a két államot csak a király személye kötötte össze. Ráadásul akkoriban a lengyeleknek sem volt tengerpartjuk, ugyanis a Német Lovagrend állama elzárta őket a Balti-tengertől; csak majdnem egy évszázaddal később, 1466-ban foglalták el a tengerpartot. A Fekete-tenger pedig Moldva határát mosta, de az ország sosem volt része Magyarországnak.
A Moldva feletti laza magyar fennhatóság sem terjedt a Fekete-tengerig. A Magyar Királyság határát csupán az Adriai-tenger mosta. Nagy Lajost és országát azonban a máig emlegetett három tenger nélkül is számon tartották a kontinens meghatározó politikai tényezői között.
(Csukovits Enikő: Az Anjouk birodalma. 1301–1387. Bp. 2009, Kossuth Kiadó 69. o.)
