Vajon mi vesz rá valakit arra, hogy egy hordóba bújva levesse magát a Niagara-vízesésen? Annie Edson Taylor (1838–1921) esetében a pénztelenség, mutatványával sok pénzt szeretett volna szerezni, ám végül szegényen halt meg. Ő volt az első nő és az egyetlen, aki túlélte a mintegy 160 méternyi zuhanást.
A New Yorkban született asszony tanárnőként végzett, tanulmányai közben férjhez ment David Taylorhoz, aki az amerikai polgárháborúban esett el. Az özvegyen maradt – és csecsemő gyermekét elvesztő – nő ezután az országot járta, majd 1898 körül a michigani Bay Cityben telepedett le. Egész életében szűkölködött, ezért úgy döntött, hogy nyugdíjas éveire pénzt próbál szerezni, ezért elhatározta, hogy egy hordóban alázuhan a Niagara-vízesésen – ami egyébként elég hajmeresztő ötletnek tűnt, mivel korábban sokan próbálkoztak már, de senki sem élte túl a zuhanást. (Akkoriban a látványosságok körül számtalan mutatványos és csepűrágó szórakoztatta a látogatókat, úgy gondolta, hogy a zuhanása körüli hírverés sokat hozhat a konyhájára.) A hatóságok először nem is akarták engedélyezni a mutatványt, ezért a saját maga által épített hordóban egy macskát dobtak le próbaképpen, a cica túlélte a kalandot, így végül Taylor megkapta a jóváhagyást.
Az asszony pontosan 63. (!) születésnapján, 1901. október 24-én zuhant alá a 160 méteres mélységbe, s szerencsésen megúszta a mutatványt – igaz, a pár másodperces zuhanás után több mint negyedóráig keresték a hordót, míg végül kiszabadították önként vállalt börtönéből. Hirtelen jött hírnevéből nem sikerült meggazdagodnia, szegényen és vakon távozott az élők sorából 82 éves korában.
