Igaz, már az ókori rómaiak és a későbbi nemesek is szerettek állatokat csempészni az ételbe, ezzel tréfálták meg barátaikat, valamint emberre pakolt finomságokkal is meglepték sokszor a vendégeket.
Filmekben is láthattuk, mikor a középkorban a fő fogást követően az édesebb különlegességeket már a nők testére, esetenként a férfiakra „terítették”. Divat volt helyenként, hogy élő madár repült ki az ételből, de a 18. században már időnként zenészeket, törpéket rejtettek el bennük. Ma már ezekre furcsán néznénk, de a táncosnők valamely mértékben elfogadottabbak lettek.
Mindezt egy különleges gyilkosság tette népszerűvé, mely 1906-ban történt. Szerelemféltési ügyben kezdtek nyomozni, mikor Stanford White-ot lelőtték. Maga a védelem támasztotta alá számtalan példával az áldozat perverzitását, melyben szerepelt a „lány a pitében” vacsora is. 1895-ben az akkor 15 éves Susie Johnsont rejtették el egy tortában, majd ugrott elő a megfelelő pillanatban az ünnepelt meglepetésére. Ezután a legtöbb sajtó foglalkozott a témával, sok helyen illusztrációkkal közölve, mely hirtelen ötleteket adott a rendezvényszervezőknek és a táncosoknak.
Ma már sokszor partikellékként szerepel a tortába rejtett nő is, aki helyenként a legénybúcsúk elmaradhatatlan szórakoztató eleme.
