1654-ben jelent meg Gyulafehérváron, az Erdélyi Fejedelemség akkori szellemi-kulturális központjában Apáczai Csere János (1625-1659) Magyar logikácska (eredeti helyesírással: Magyar logicatska) című, úttörő jelentőségű műve. Akkoriban ugyanis még meglehetősen ritka volt Európában, hogy egy könyv ne latin nyelven íródjék, a magyar tudós kortársai közül René Descartes (1596-1650) francia filozófus, a szubjektum-filozófia „atyja” az elsők között volt, aki franciául (is) írta legfontosabb műveit.
Apáczai tehát az első magyar tudományos mű szerzője, aki Hollandiában tanult, ott, ahol maga Descartes is élt, s nem is tagadta, hogy a francia gondolkodó nagy hatást gyakorolt rá. Már nagyon fiatalon előbb a református teológia doktora, majd a bölcselettudományok professzora lett. Még Németalföldön megnősült, s ott kezdett magyar nyelvű tudományos munkákat írni. Elhatározta, hogy magyar nyelvű enciklopédiát állít össze, s 29 éves korában meg is jelent logikai szakkönyve, majd rá egy évre elkészült a Magyar enciklopédia (Magyar encyclopaedia) című művével. Ezt tartjuk a magyar nyelvű tudományos irodalom legelső alkotásának.
Apáczai Csere János életét szomorúan rövidre szabta a sors, 34 éves korában halt meg (1659 szilveszterén), miután egészsége tönkrement az állandó, önpusztító munkában.
