Berény Róbert, 1902-ig Bakofen (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia. Berény Róbert a magyar avantgárd mozgalom jeles képviselője. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Matisse és Cézanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílus irányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott.Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak. 1912. május 18-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Spitzer Ilonával, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára gyermekével.Tevékeny szerepet vállalt a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust, alkalmazott, így egyediek lettek, nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban.Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eretediségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona volt, akitől 1924-ben elvált. Második felesége Breuer Etelka (1898-1977), Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya, akivel 1926-tól haláláig együtt élt.
