Egy máig megoldatlan sírfelirat rejtélye

1628-ban jelent meg H. Drexelius (1581–1638) jezsuita pap, író és szónok Aeternitatis prodromus…című könyve, amelyben egy igencsak hosszú és talányos, latinul írt sírfeliratot közöl, amelynek értelmét a mai napig nem sikerült megfejteni. A szöveg így szól: „Aelia, Laelia, Crispis, nec vir, nec mulier, nec androgyna, nec puella, nec juvenis, nec anus, nec pudica, nec impudica, sed om-rita; sublata neque fame, neque ferro, neque veneno, sed omni-bus; nec coelo, nec aquis, nec terris, sed ubique jacet. Lucius Agatho Priscius, nec maritus, nec amatőr, nec neces-sarius, neque moerens, neque gaudens, neque flens; hanc nec molem, nec pyramidem, nec sepulchrum, sed omnia: scit et nescit, quid posuerit. Hoc est sepulchrum intus cadaver non habens, hoc est cada-ver sepulchrum extra non habens: sed cadaver idem est sepulchrum sibi.” Magyar fordításban: „Aelia, Laelia, Crispis, sem férfi, sem asszony, sem csira, sem lány, sem ifjú, sem öreg, sem szemérmes, sem szemérmetlen, hanem valamennyi; sem éhség, sem kard, sem méreg által nem halt meg, hanem valamennyi által; nincs sem az égben, sem a vízben, sem a földben, hanem mindenütt. Lucius Agatho Priscius, aki sem férje, sem barátja, sem szolgája, sem szomorú, sem örvendező, sem könnyező, állította neki ezt a sem sírkövet, sem piramist, sem koporsót, hanem valamennyit; tudja is, nem is, hogy mit állított neki. Koporsó ez, amely nem rejt magában holttestet, holttest ez, amelynek nincsen koporsója; hanem a holttest a koporsója saját magának.
A roppantul rejtélyes szöveget az elmúlt századok során sem sikerült megfejteniük a tudósoknak és „szakértőknek”. Eddig mintegy másfél tucat különböző értelmezés született: mások mellett a talány „megoldása” lehet a tengerbe hulló eső, vagy a materia prima (a bölcsek kövéhez szükséges ősanyag), vagy a higany, vagy éppen az árnyék, aztán a szerelem, de volt, aki az eunuchra vagy egy embrióra gondolt (aki ha megszületett volna és lány lett volna, akkor férjhez ment volna Lucius Agathóhoz), de felmerült a kender, a nemzés, a megtartóztatás, a barátság fogalma, de a női pápa, Johanna személye is. Nos, még manapság sem tudni, hogy Aelia Laelia ki volt: férfi, nő vagy hermafrodita? Vagy…?

Forrás Ráth-Végh István: A varázsvessző
Előző cikkLehet, hogy megtalálták James Cook hajójának roncsait
Következő cikkMegépítették Leonardo da Vinci 500 éves helikopterét!