A 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt a Nyugat, amely az első példány címlapja szerint 1908. január 1-jén jelent meg Budapesten. Ezzel ellentétben viszont a lap 1907 karácsonyán jelent meg.
A folyóirat havonta két számmal jelentkezett a lap, emellett gyakran jelent meg összevont száma.
Eszmeiségével szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával, a célja a magyar irodalom felemelése volt az új stílusirányzatok és a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseinek segítségével. A konzervatívak körében nagy ellenállásba ütközött annak ellenére, hogy nem volt egységes világnézeti arculata.
A lapot első világháború időszakában is fenn tudott maradni jeles képviselőinek köszönhetően.
Babits Mihály halálával szűnt meg, 1941. augusztus 1-jén.