Az 1570. augusztus 16-án megkötött speyeri szerződés (vagy speyeri egyezmény) II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény volt, amely az 1568. február 17-én megkötött drinápolyi békével együtt jogilag rögzítette a fennálló állapotot, amely szerint II. János Erdély és a Partium princepse, és rögzítette, hogy Erdély a Magyar Korona elidegeníthetetlen része. A közhiedelemmel ellentétben tehát nem a „három részre szakadást” rögzítették, hanem éppen annak ellenkezőjét.
