A napszemüveg mindennapi életünk meghatározó eszköze, nemcsak egészségünk védelmét szolgálja, hanem az éppen aktuális divatirányzatok egyik legkelendőbb terméke is. Az elfogadott nézet szerint először valószínűleg az eszkimók készítettek napszemüveget, méghozzá bálnacsontból. A szem elé helyezett csontba keskeny rést vágtak, így védekezve a hó vakító fénye ellen.
Az ókorban Néró császár divatozott napszemüvegben, amikor órákon át erős napsütésben nézte a gladiátorok küzdelmeit. Bár a csiszolt smaragdok nem biztosíthattak megfelelő látványt, hamarosan az uralkodó osztály tagjai körében is népszerű lett az eszköz viselete. Természetesen a kínai kultúra sem maradhatott ki a napszemüveg történetéből, a Ming-dinasztia (1368–1644) előtt már színezett hegyikristályból (kvarcból) készítettek szemüveget, amelynek már lencséje is volt. Európában James Ayscough (1720–1759) angol optikus a XVIII. század közepén már színes – kék és zöld – lencsékkel kísérletezett néhány szembetegségre kínálva gyógyírt. A század neves és nagy hatású tudósáról, az oxigén névadójáról és a modern vegyészet atyjáról, a francia Antoine-Laurent Lavoisier-ről (1743–1794) fennmaradt egy ábrázolás, amint sötét napszemüveget viselt (borítóképünkön). Azóta az eszköz népszerűsége töretlen.
