A British Múzeumban látható egy több mint 2500 éves, ékírással borított henger (képünkön), amit a nagy perzsa uralkodóról Kürosz-hengernek neveztek el. A Kr. e. 539-ből származó tárgyról azt tartják, hogy az Akhaimenida-dinasztia alapítója teremtette meg az első olyan civilizációt, ahol megteremtették és le is jegyezték a polgárok jogait, így a tekercset az elő emberi jogi okiratnak tartják.
Az égetett agyaghengert vélhetően II. (Nagy) Kürosz parancsára készítették, miután meghódította Babilont. A babilóniai írással készült henger szövegéből kiderül, hogyan választotta ki Küroszt Marduk, Babilon főistene, hogy elfoglalja a várost és terjessze ki hatalmát minden népre. Az írás Kürosz igazságos és békés hatalmát dicsőítik, a kényszermunka eltörléséről számol be és arról, hogyan szabadította fel a korábban foglyul ejtett embereket és hozta vissza a városba az elhurcoltakat. (A valóságban Marduk papjai elárultak saját országukat, beengedték Babilonba a perzsa sereget, amely így kényelmesen elfoglalhatta a várost, az uralkodót száműzték, fiát meggyilkolták. A béketárgyalások során Kürosz azt követelte, hogy a korábban foglyul ejtett perzsákat engedjék szabadon, s visszakövetelte a korábban elhurcolt istenszobrokat.)
Ugyanakkor sok történész szerint a műtárgy csak propaganda a korántsem békés és igazságos uralkodó hírének tisztára mosása. Alakját már közvetlenül halála után fényezni kezdték, aztán az igazi propagandát modern kori utóda, Reza Pahlavi sah vitte tökélyre, amikor 1971-ben hatalmas, 100 millió dolláros ünnepséget rendezett a tiszteletére, amely során megünnepelte az iráni monarchia 2500 éves évfordulóját. A sah szerint ugyanis Kürosz nem csupán nemes és jóságos uralkodó volt, hanem egyenesen elsőként hagyta érvényesülni a véleménynyilvánítás szabadságát. A sah ikerhúga még abban az évben odaajándékozta a hengert az ENSZ számára, a szervezet pedig azóta is a Kürosz-hengert tekinti az első emberi jogi okiratnak…
