Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Leövey Klára, Karacs Teréz – ők a magyar nőnevelés (fő)nemesi származású élharcosai és elindítói. A reformkorban merült fel először a gondolat, hogy a magyar nők számára is elérhetővé váljon a magasabb iskolai végzettség megszerzése. Az első lépést a német anyanyelvű – a magyar nyelvet felnőttként elsajátító – Brunszvik Teréz (1775–1861) tette meg, amikor húga gyerekei mellé megfelelő nevelőnőt keresve testvérével együtt Svájcban megismerkedett a kor neves pedagógusa, Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) nevelési elveivel és módszereivel. A nevelésügy apostolának számító szakember önzetlen tevékenysége – elhagyott gyerekek számára hozott létre menhelyeket, iskolákat alapított szegény sorsú kicsik számára – mély benyomást tett Terézre, aki aztán 1828-ban édesanyja budai házában megalapította a Monarchia első óvodáját Angyalkert néven. (Az első óvónőképző intézmény gróf Festetics Leó (1800–1884) támogatásával jött létre 1836-ban.) Brunszvik Teréz cselédiskolát és alsófokú ipari iskolát is alapított, valamint nevelőnőképző iskola létrehozását is tervezte, de ez végül nem valósult meg. Unokahúga, Teleki Blanka (1806–1862) grófnő (képünkön) folytatta a megkezdett munkát, az általa 1846-ban megnyitott iskolába polgári családok sarjai is jártak. Ebben az intézményben tanított egy ideig 1847-től a márciusi ifjak egyike, Vasvári Pál (1826-1849) és Leövey Klára (1821–1897) is. A nemesi származású Karacs Teréz (1808–1892) ugyanekkor alapított nevelőintézetet Miskolcon, majd 1862-től Kolozsvárott folytatta a tanítást.
A szabadságharc bukása után Telekinek és Leöveynek – a forradalom lelkes híveiként és támogatóiként – bűnhődniük kellett, mindkettőjüket 1851-ben tartoztatták le és 1853-ban ítélték el. Teleki Blanka négy évig sínylődött fogságban (több helyen is, utoljára Kufsteinben), szabadulása után külföldön élt és Párizsban hunyt el – egy esztendővel Brunszvik Teréz halála után. Leövey Klára három év múlva szabadult Kufsteinből, utána Máramarosszigeten tanított a magániskolájában. 1863-tól Karacs Terézzel együtt okította magántanítóként Teleki Blanka fivérének lánygyermekeit.
Forrás:
Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből
Gáspár Ármin: Teleki Blanka grófnő golgothája
