A magyar nőnevelés börtönviselt úttörői

Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Leövey Klára, Karacs Teréz – ők a magyar nőnevelés (fő)nemesi származású élharcosai és elindítói. A reformkorban merült fel először a gondolat, hogy a magyar nők számára is elérhetővé váljon a magasabb iskolai végzettség megszerzése. Az első lépést a német anyanyelvű – a magyar nyelvet felnőttként elsajátító – Brunszvik Teréz (1775–1861) tette meg, amikor húga gyerekei mellé megfelelő nevelőnőt keresve testvérével együtt Svájcban megismerkedett a kor neves pedagógusa, Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) nevelési elveivel és módszereivel. A nevelésügy apostolának számító szakember önzetlen tevékenysége – elhagyott gyerekek számára hozott létre menhelyeket, iskolákat alapított szegény sorsú kicsik számára – mély benyomást tett Terézre, aki aztán 1828-ban édesanyja budai házában megalapította a Monarchia első óvodáját Angyalkert néven. (Az első óvónőképző intézmény gróf Festetics Leó (1800–1884) támogatásával jött létre 1836-ban.) Brunszvik Teréz cselédiskolát és alsófokú ipari iskolát is alapított, valamint nevelőnőképző iskola létrehozását is tervezte, de ez végül nem valósult meg. Unokahúga, Teleki Blanka (1806–1862) grófnő (képünkön) folytatta a megkezdett munkát, az általa 1846-ban megnyitott iskolába polgári családok sarjai is jártak. Ebben az intézményben tanított egy ideig 1847-től a márciusi ifjak egyike, Vasvári Pál (1826-1849) és Leövey Klára (1821–1897) is. A nemesi származású Karacs Teréz (1808–1892) ugyanekkor alapított nevelőintézetet Miskolcon, majd 1862-től Kolozsvárott folytatta a tanítást.
A szabadságharc bukása után Telekinek és Leöveynek – a forradalom lelkes híveiként és támogatóiként – bűnhődniük kellett, mindkettőjüket 1851-ben tartoztatták le és 1853-ban ítélték el. Teleki Blanka négy évig sínylődött fogságban (több helyen is, utoljára Kufsteinben), szabadulása után külföldön élt és Párizsban hunyt el – egy esztendővel Brunszvik Teréz halála után. Leövey Klára három év múlva szabadult Kufsteinből, utána Máramarosszigeten tanított a magániskolájában. 1863-tól Karacs Terézzel együtt okította magántanítóként Teleki Blanka fivérének lánygyermekeit.

Forrás:
Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből
Gáspár Ármin: Teleki Blanka grófnő golgothája

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Előző cikkÉg és menny, egek és mennyek. Honnan származik az isten szavunk?
Következő cikkÚj emberi testrészt fedeztek fel!