1849 –ben, ezen a napon zajlott le a harmadik komáromi csata.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg közötti három csatát nevezzük komáromi csatáknak.
A Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg az osztrákok által 1848 decembere óta támadott Komáromot 1849. április 22-én szabadította meg.
A stratégiai fontosságú komáromi vár elfoglalására az osztrákok 200 000 főnyi cári orosz haderő segítségével 1849. június 18-án ismét kísérletet tettek. Ez a csata Görgey Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt zajlott le a várat ostromló osztrák-orosz sereg ellen 1849. július 2-án, mely során a bátor és fegyelmezett magyar sereg bátor sikerrel verte vissza a hatalmas túlerőben lévő ellenség támadását.
A harmadik komáromi csatában, július 11-én sikertelen áttörési kísérletet hajtottak végre Haynau ostromzárára irányulva, melyet megelőzően a magyar kormány július elején teljes haderejét a Maros környékére rendelte. Haynau serege dél felé elzárta az utat, így Görgey a parancsnak nem engedelmeskedett.
A magyar csapatok visszavonulásával a csata délután 5 órakor ért véget. A magyar szabadságharc legtöbb emberáldozattal vívott, legvéresebb csatája volt a harmadik komáromi csata, a magyar csapatok 1500 katonát veszítettek el, az ellenség 800 embert.
