Nem csak hazánkban, számos más országban is hasonló kifejezést használnak. Az ókori római birodalom törvényrendszerében tűnt fel először, mint császári rendelet.
A szülésbe belehalt, vagy várhatóan belehaló anyák méhéből ki kell vágni a magzatot, hogy legalább ő túlélhesse. Úgy tartják a törvény által elrendelt vágásból ered a kifejezés, mely a későbbiekben is hasonlóan volt feltüntetve a fennmaradt dokumentumok szerint. Leginkább uralkodói családokban volt mód arra, hogy császármetszéssel mentsék meg az újszülött gyermeket, mely az 1500-as évektől egyre elterjedtebb volt az orvoslásban.
Egy közkeletű magyarázat szerint Julis Caesar is anyja hasfalának és a méhének átvágásával, mesterséges úton látta meg a napvilágot. Sokak szerint innen a „császármetszés” kifejezés.
Magyarországon elsőként Tauffer Vilmos végzett császármetszést 1890-ben, mely után az anya és az újszülött is egészséges maradt, nem volt súlyos következmény.
