A XVI. századi Európában is mozgalmasan zajlott a történelem, a zsidók életét pedig különösen megnehezítette a velük szemben feléledő antiszemitizmus. Az otthonukból különböző ürügyekkel (például várvádakkal) elüldözött zsidókat Angliából és Franciaországból is menekülésre kényszerítették, a rekonkviszta után pedig a kontinens egyik legnagyobb zsidó közössége tagjainak kellett áttérniük kereszténynek vagy elhagyniuk szülőföldjüket, Hispániát.
E korban azonban különlegesen egyedi életutat járt be egy zsidó asszony, Beatriz de Luna Miques (Beatrice deLuna Migues, Dona Gracia Nasi, 1510–1569), aki nő létére rendkívül eredményesen irányított egy bankházat Portugáliában. Annak ellenére, hogy konvertita lett (azaz áttért a keresztény hitre – bár titokban megtartotta vallását)), elűzték hazájából, így Hollandiába tette át székhelyét, ahol megismerkedett és baráti viszonyt ápolt Habsburg Mária királynéval, a császár húgával, a magyar II. Lajos király özvegyével. Igaz, a barátság egy idő után véget ért, ezért a pénzügyi zseni asszony Velencébe költözött, s onnan vezérelte bankját. Számos uralkodó tartozott az ügyfelei közé, így például II. Henrik francia és VIII. Henrik angol király, V. Károly spanyol király és német császár, de III. és IV. Pál pápa és Szulejmán szultán is.
Hatalmára jellemző, hogy amikor a regnáló pápa máglyahalálra akart küldeni száz konvertita zsidót (mert azzal vádolták őket, hogy mégis megőrizték zsidó mivoltjukat) az asszony megfenyegette a kalmárhajók kapitányait, hogy ne kössenek ki a pápai államhoz tartozó Ancona kikötőjében, különben nem kapnak tőle a későbbiekben hitelt. Az üzenet célba ért, hamarosan üresen tátongott a kikötő, a pápa óriási bevételektől esett el, így muszáj volt elengedni a megvádolt zsidókat. (Van, aki szerint a középkor folyamán ez volt az egyetlen olyan esemény, amikor egy zsidó személy sikeresen meghátrálásra kényszerítette a pápaságot.) Igaz, a bosszú nem maradt el, elrabolták az Úrnő – így hívták kortársai – húgát, aki a velencei ólomkamrák egyikének „vendégszeretetét” élvezte mindaddig, amíg a török szultán irgalmatlan pénzösszeg fejében ki nem váltotta. Így kerül Dona Garcia Nasi Szulejmán udvarába, ahol haláláig – unokaöccsével együtt – talpra állította és felpörgette a birodalom gazdaságát.
Ajánlott olvasmányok:
Dzunyogh Szabolcs: Jákob csillaga
Rövid összefoglaló életéről angolul ITT, spanyol pedig ITT olvasható.
