Agytörő legfrissebbek

Hannes Alfvén

Hannes Olof Gösta Alfvén svéd fizikus volt. 1970-ben Louis Néel-el megosztva […]

Gyógyítja-e a harctéri sebeket az agyvelő fogyasztása?

A görög mitológia ad választ a kérdésre. Tüdeuszt (Tydeus), a kicsi, de annál […]

Akad huncut.

Mindig van valaki, aki vállalja a hivatalt.

Robert Kennedy utolsó szavai a merénylet után

Bátorsága már akkor megmutatkozott, mikor bátyja, John Fitzgerald Kennedy […]

Hörcsög is néha megkergeti a lovas embert.

Néha a legkisebb is meg tud ijeszteni egy nagyobbat, hatalmasabbat.

Mennyit kerestek a tanárok az ókorban?

Egyik korábbi cikkünkben már megemlékeztünk Diocletianus császár 301-ben […]

Jan Tinbergen

Jan Tinbergen holland matematikus és közgazdász volt. Ragnar Frisch-lel együtt […]

Hozó família ez, nem Kéri.

Kérés helyett, inkább adnak.

Ragnar Frisch

Ragnar Anton Kittil Frisch norvég közgazdász volt. „A gazdasági […]

Miért egy olaszról kapta nevét a budapesti cinkotai Caprera tér?

Először is az ott folyó patak miatt, mely szintén hozzá köthető. Egyértelműen […]

Agytörő közösség

Szeretettel várjuk közösségünkbe a történelmet érintő érdekes és misztikus cikkeket és adatokat kedvelőket.

Ilma
Ilma

Az Ilma női név Vörösmarty Mihály alkotása a Csongor és Tünde című művében, az Ilona és a Vilma […]

Andrea
Andrea

Andrea görög-latin eredetű női név, az Andreas, magyarul András férfinév latinosított változata, […]

divat

A fényűző, költekező életmódról szóló mondás eredete valószínűsíthetően egy különös középkori divatra vezethető vissza. A XII. században Geoffrey Plantagenetet, Anjou grófját folyamatosan tyúkszembántalmak kínozták, ezért idővel lábméreténél nagyobb és szélesebb cipőkben kezdett...
Kezdetben csak egy ruhaanyagot kötöttek magukra a nők, bár az ókori Görögországban és a Római Birodalomban is volt ennek külön divatja. A megfelelően kialakított ruhadarabokra viszont a 15-16. századik kellett várni. Ennek hódító útja a 16. századi fűzőkkel vált teljessé, his...
A fekete-fehér kockás minta máig népszerű a stílusmagazinok szerint, a pepita elnevezést pedig napjainkban is sokan használják. Kevesen tudják, hogy egy spanyol táncosnő miatt. Egy mosónő és egy borbély gyermekeként látta meg a napvilágot Malagában 1830-ban, szegényes, cigány...
Ahogyan a képeken, filmeken is látjuk, sőt, a feljegyzések is alátámasztják, a 18. század egyik legjellemzőbb ismertetője a fehérített, akár több méter magas paróka. Rizspor már akkor is létezett, igaz, nem a hajra, hanem a bőrre használták. Púderként az arc, dekoltázs fehérí...
Sokan úgy élték le az életüket, hogy maximum a víztükörben pillantották meg saját arcukat, ez pedig nagyon-nagyon sokáig természetes volt. A fejlődéshez és az ókori tudományhoz képest ez a fajta eszköz csak később, a 13. században terjedt el. Egyszerűen nem volt miért a tükör...