Apgar érték

Feltaláló

Az Apgar érték egy gyors módszere az orvosoknak arra, hogy megítélhessék az újszülöttek állapotát a születés utáni első és ötödik percben.

1952-ben egy aneszteziológus, Dr. Virginia Apgar fejlesztette ki a Columbia Egyetemen. Szükségesnek tartotta egy szabványosított értékelési módszer kifejlesztését, mely az újszülöttek állapotát mérte fel röviddel a születésük után.

Az újszülöttek egészségi állapotának felmérésére kidolgozott kategóriák nagyrészt ma is ugyanazok, mint 1952-ben, csupán a megvalósítás és a felhasználás módja változott.

Az értéket 5 kritérium alapján határozzák meg: aktivitás (tónus), pulzus, grimasz, bőrszín és légzés. Mindegyik kritériumra 0-2-ig terjedő pontszámot kaptam az újszülöttek.

A kritériumok listája Dr. Apgar-ról lett elnevezve.

Az Apgar érték története

Az 1930-as és 1950-es évek között az Egyesült Államokban csökkent a csecsemőhalandóság, de a szülést követő első 24 órában a halálozások száma változatlan maradt. Dr. Apgar észrevette ezt és olyan módszert kezdett kidolgozni, amellyel csökkenthető a csecsemőhalandóság, kifejezetten az újszülött életének első 24 órájában. Dokumentálta azokat a tendenciákat, amelyek meg tudják különböztetni az egészséges újszülötteket a bajban lévőktől.

Mindig azt szerette a legjobban, mikor szülések során altathatott. Meg volt döbbenve azon, hogy az újszülöttek milyen rossz ellátást kapnak. Hagyták meghalni azokat a babákat akik deformáltan, túl kicsi súllyal vagy kéken jöttek a világra és nem lélegeztek. Úgy gondolták, hogy úgysem fognak életben maradni.

Dr. Apgar úgy gondolta, hogy ez a szabványosított módszer segíthet az újszülötteknél alkalmazott légzést segítő eljárások szükségességének felmérésére. 1952-ben némi finomítás után bemutatta az Apgar értéket a Nemzetközi Anesztézia Kutatótársaság (IARS) és a Nemzetközi Aneszteziológus Kollégium közös értekezletén és 1953-ban publikálta is az „Anesthesia and Analgesia” című folyóiratban.

1955-ben Dr. Duncan Holoday, Dr. Stanley James és Dr. Apgar publikált egy 15348 csecsemő pontszámának felhasználásával készült tanulmányt, amely megállapította az összefüggést az alacsony Apgar érték és a fulladás között.

Manapság az Apgar értéket nem az újszülöttek újraélesztésének szükségességének meghatározására használják, mivel a támogató intézkedéseket a születést követő 1 percen belül kell elvégezni.

Jelenleg az Apgar érték kritériumai a következők:

 0 pont1 pont2 pontRövídítés
Bőrszínkék vagy sápadt mindenholkék a végtagokon, a test rózsaszínnincs elkékülésApperance (megjelenés)
Pulzusszámnincs szívműködés100/perc frekvencia alatt100/perc frekvencia vagy a fölöttPulse (pulzus)
Reflex, érzékenység, grimasznem reagál a stimulálásragrimaszol a szívásra vagy az agresszív stimulálásrasír, tüsszent, köhög a stimulálásraGrimace (grimasz)
Izomtónuspetyhüdt, tónus nélküligyengén behajlított karok és lábakhajlított karok és lábak, erőteljes, aktív mozgásActivity (aktivitás)
Légzési erőfeszítésnincs légzésgyenge, szabálytalan, zihálerős, erőteljes sírásRespiration (légzés)

A pontok értelmezése

Az egészségügyi csapat különböző tagja, közöttük orvosok, szülésznők, nővérek vehetnek részt az újszülött Apgar értékének kiszámításában. A tesztet a születés után 1 és 5 perccel végzik el, ez később megismételhető, ha a pontszám továbbra is alacsony marad.

• a 8 vagy annál magasabb pontszám általában normális, az újszülött jó állapotban látta meg a napvilágot

• 5-7 pont meglehetősen alacsony, szükség van oxigén adására maszkon keresztül és bőringereket kell alkalmazni

• a 4 és az alatti értékek kritikusan alacsonyak és azonnali újraélesztési kísérleteket igényelnek. Legtöbbször légcsőbe vezetett tubuson keresztüli ballonos lélegeztetésre van szükség, ha nem megfelelő a szívműködés, akkor szívmasszázsra, illetve az újszülöttet intenzív osztályon kell elhelyezni.

A születés után 1 perccel végzett pontozáson elért alacsony pontszám azt jelzi, hogy az újszülött orvosi ellátást igényel, de nem jelent feltétlenül hosszú távú problémát, ha az 5. percben mért érték már többet mutat. Az Apgar érték célja annak gyors meghatározása. hogy egy újszülöttnek szüksége van-e azonnali orvosi ellátásra.

A 10-es pontszám igen ritka az átmeneti cianózis miatt és lényegében alig tér el a 9-estől.

Azokban az esetekben, amikor újraélesztésre van szüksége az újszülöttnek, azt még az Apgar érték egyperces meghatározása előtt meg kell kezdeni.

Ezért az Apgar értéket nem annak meghatározására használják, hogy szükség van-e kezdeti újraélesztésre, hanem arra, hogy az újraélesztést továbbra is folytatni kell-e.

Az egyperces és ötperces Apgar értékek közötti eltérés felhasználható az újszülött újraélesztésre adott válaszának értékelésére. Ha öt percnél a pontszám 7 alatt van, az újraélesztési program irányelvei előírják, hogy az Apgar értéket ötperces időközönként legfeljebb 20 percig újra meg kell határozni.

Az Apgar teszt bevezetésével 1953-ban alapvetően megváltozott a szülés, mert egy addig csupán benyomásokra épülő ítéletet átalakítottak olyan számmá, amelyet fel lehet jegyezni és össze lehet hasonlítani.

Az Apgar érték meghatározásához az újszülöttek állapotának pontos megfigyelésére volt szükség. Az orvosokat is arra ösztönözte, hogy a szüléseket úgy vezessék le, hogy az újszülöttek minél magasabb pontszámot kapjanak.

Ma már a világon mindenhol, a kórházban született újszülöttnek a születése után 1 perccel és 5 perccel kiszámítják az Apgar érékét. Arra is hamar rájöttek, hogy az az újszülött, aki az 1 perces Apgaron alacsony pontot kapott, a megfelelő kezelés hatására sokszor magas pontszámokat ért el az ötperces teszten.

Az Apgar értékek eredményeinek tudatában kezdték kevesebbet használni a fogót a szüléskor és bevezették helyette a császármetszést.