Wilhelm Conrad Röntgen

Wilhelm Conrad Röntgen német gépészmérnök és fizikus 1845. március 15-én született Lennep-ben, Poroszországban. 1895. november 8-án elektromágneses sugárzást állított elő és észlelt a Röntgen-sugarakként ismert hullámhossz-tartományban, amivel megkapta az első fizikai Nobel-díjat 1901-ben. Röntgen teljesítményének tiszteletére a Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Kémia Szövetség (IUPAC) 2004-ben róla nevezte el a 111-es elemet, a roentgéniumot, amely egy több instabil izotóppal rendelkező radioaktív elem. A roentgen mértékegységet is róla nevezték el.

1869-ben a zürichi egyetemen szerzett PhD fokozatot gépészmérnökként; kedvenc tanítványa lett August Kundt professzornak, akit az újonnan alapított strasbourgi német Kaiser-Wilhelms-Universität-re követett.

1874-ben Röntgen a Strasbourgi Egyetem oktatója lett. 1875-ben a württembergi hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia professzora lett. 1876-ban tért vissza Strasbourgba fizikaprofesszorként, majd 1879-ben a Giesseni Egyetem fizika tanszékére nevezték ki. 1888-ban a würzburgi egyetemen, a bajor kormány külön kérésére 1900-ban a müncheni egyetemen szerzett fizika tanszéket.

1895-ben a Würzburgi Egyetem Würzburgi Fizikai Intézetében található laboratóriumában Röntgen a különféle típusú vákuumcsöves berendezések – Heinrich Hertz, Johann Hittorf, William Crookes, Nikola Tesla és Philipp von Lenard készülékei – által okozott külső hatásokat vizsgálta, amikor elektromos kisülés halad át rajtuk.

Röntgen eredeti tanulmánya, az „Új típusú sugarakról” (Ueber eine neue Art von Strahlen) 1895. december 28-án jelent meg. 1896. január 5-én egy osztrák újság beszámolt arról, hogy Röntgen új típusú sugárzást fedezett fel. Felfedezése után Röntgen a Würzburgi Egyetem tiszteletbeli orvosdoktora címet kapott. 1896-ban megkapta a Brit Királyi Társaság Rumford-érmét is Philipp Lenarddal közösen, aki már kimutatta, hogy a katódsugarak egy része áthatol egy vékony fémrétegen, például alumíniumon. Röntgen összesen három tanulmányt publikált a röntgensugárzásról 1895 és 1897 között. Ma Röntgen a diagnosztikus radiológia atyja, a képalkotó szakterületnek, amely betegségek diagnosztizálására szolgál.

Röntgen 1923. február 10-én halt meg vastagbélrákban Münchenben. Akaratának megfelelően halálakor minden személyes és tudományos levelezését megsemmisítették.