Nemzetiség: Német

Nagy Szent Albert

Albertus Magnus

A keresztény hit és az ókori tudomány összeegyeztetésének útjait egyengette azzal, hogy Arisztotelész műveit megismertette a nyugat-európai tudományos élet köreiben, s kiegészítette az arab és zsidó magyarázók fordításaival is.

Albertus Magnus, másképp Kölni Albert vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) latin nyelven író középkori német teológus, a regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja. Élete alkonyán a Magnus (= Nagy) jelzőt csatolták a nevéhez. Egyesek a középkor legnagyobb német filozófusaként és teológusaként hivatkoznak rá.

Vele kezdődik nyugaton a komoly természettudományos érdeklődés, melyet addig a teológia teljesen kiszorított. Bölcseleti művei nagyrészt az arisztotelészi iratok bőséges kommentárjai.