Déri Miksa

Déri Miksa magyar villamosmérnök, feltaláló, erőműépítő 1854. november 27-én született Bácson.

Déri 1877-ig hidraulikát tanult a Bécsi Műszaki Egyetemen. 1878-1882 között a Duna és a Tisza folyásszabályozásával foglalkozott. Ugyanakkor villamosmérnöki tanulmányait végezte, majd 1882-től a budapesti Ganz cégnél mérnökként, később igazgatóként dolgozott. Zipernowsky Károllyal közösen kifejlesztett egy öngerjesztett váltakozó áramú generátort. Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Tituszral együtt jelentős mértékben hozzájárult az 1885-ben szabadalmaztatott (Ganz) ZBD transzformátor kifejlesztéséhez, amikor a kísérleti munka nagy részét ő végezte. A ZBD a három férfi nevének rövidítése volt: Zipernowsky, Bláthy és Déri.

Másik fontos találmánya a Ganz Művek állandó feszültségű váltakozó feszültségű elektromos generátora volt 1883-ban. A teljes feszültségérzékeny – feszültségintenzív (VSVI) rendszer hiányzó láncszeme a megbízható AC állandó feszültségű generátor volt. Ezért a Ganz Művek állandó feszültségű generátorának feltalálása döntő szerepet játszott az ipari léptékű váltakozó áramú áramtermelés kezdetén, mert csak az ilyen típusú generátorok képesek adott kimeneti feszültséget előállítani, függetlenül a tényleges terhelés értékétől.

Déri Miksa 1889-ben érkezett a bécsi Nemzetközi Villamosenergia Társasághoz (IEG), ahol megszervezte és műszakilag felszerelte az 1890-ben elkészült Engerthstraße gőzerőművet. 1891-ben, amikor az IEG-t megbízták Erzsébet császárné korfui Achilleion-palotájának elektromos berendezések biztosításával, Déri vette át a projekt irányítását. 1893. október 28-án Dérit szolgálatai elismeréseként az IEG igazgatótanácsának tagjává választották. 1908-tól 1922-ig a bécsi Union Bank igazgatótanácsának is tagja volt. 1898 és 1902 között Déri Miksa a kompenzált egyenáramú gépen dolgozott.

Déri arról is ismert, hogy feltalálta az egyfázisú mágneses taszítómotort.

Déri Miksa 1938. március 3-án halt meg Meranoban.