Felfedező
Felfedezés ideje
1488

II. János, aki 1481-től 1495-ig viselte a koronát Portugáliában, 1487-ben Bartolomeu Diasba helyezte bizalmát, hogy Afrika legdélibb csücskénél rátaláljon az Indiai-óceánhoz vezető tengeri útra. Bartolomeu Dias, aki 1450 körül született Portugália tíz történelmi tartománya közül a legdélibben, feltehetőleg augusztus végén kezdte meg felfedező útját egy flottával, mely három hajót számlált, köztük két 50 tonnás karavellát és egy tartalék hajót.

Hat európai viselettel felruházott kongói származású embert is magával vitt a hajóútra, akiknek feladatul adták, hogy az afrikai partok mentén a bennszülötteknek tolmácsolják, hogy milyen terményeket követelnek tőlük.

Dias flottája Afrika nyugati partjai mentén haladt, majd december 8-án elérte a portugálok által ismert legdélibb pontot, a mai Namíbiában található Walvis Bayt. Azt követően, hogy a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó kongóit is, a flottával tartó harmadik ellátóhajót biztonsági okokból a kapitány hátra hagyta a Bálna-öbölnél. Ezt követően délnek vette útját és elérte a mai Spencer Bayt, majd a Lüderitzi-öblöt.

A flotta tovább haladt déli irányban és bármily elképzelhetetlen is, Bartolomeu Dias, a két karavellát ért erős északi szél és a tomboló vihar miatt, nem tudta, hogy megkerülte a Jóreménység-fokát.

A további út során mindkét karavellát az erős északi szél és a vihar – a Jóreménység-fokát megkerülve – dél felé vitte. Dias napokig úgy hajózott, hogy nem is látta a szárazföldet, tehát fel sem tűnt neki, hogy megkerülte a Jóreménység-fokát, mely saját megnevezésében „a viharok foka” (Cabo das Tormentas) volt.

Jóreménység-foka kereszt

Miután a Jóreménység-fokát megkerülték, 1488. március 12-én elérték a ma már kikötővárosként létező Mossel Bay-t, melyet akkor Dias Szent Balázs-öbölnek keresztelt és felállította az első kőkeresztet. Bartolomeu Diast fivére, Diego is elkísérte az útra, aki első európaiként látta meg Madagaszkár szigetét.

Ezt követően a flotta kelet felé vette útját, így eljutottak a mai Algoa-öbölhöz, ezt követően az egyre elégedetlenebb legénységgel kiegyezve, pár napig tovább haladtak keletre és eljutottak a mai Groote-folyóig. Dias számára ekkor tudatosult felismerése, miszerint az 1470-es évek óta keresett Indiába vezető utat megtalálta, expedíciója sikerrel járt.

A legénységet elérte az akkor komoly veszélyt magában hordozó a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség, a skorbut. Bartolomeu Dias így visszafordult legénységével a Bálna-öbölnél várakozó ellátóhajó felé, amelyen már csak négy ember volt életben. Angolai partjainál, valamint São Tomé és Príncipe szigeteknél rövid időre, friss ivóvíz felvétele céljából lehorgonyozta, majd megkezdték útjukat, hogy végül több mint 16 hónap után, 1488 decemberének végén ismét hazatérjenek Lisszabonba.

Előző cikkA hexuronsav és a C-vitamin azonosak
Következő cikkRoald Amundsen meghódítja a Déli-sarkot

Hozzászólok a cikkhez

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét