Szaljut–3 a szovjet Szaljut-program részeként működő teszt űrállomás, melynek célja az űrhajósok hosszútávú szolgálatra történő fogadása.
A Szaljut-program keretében 1974. június 24-én a Bajkonuri űrrepülőtérről Proton–K hordozórakétával alacsony Föld körüli pályára állították a Szaljut–3-at.
Az emberes űrállomás-program volt hivatott az űrállomás elemeinek mikrogravitációs környezetben történő tesztelésére, valamint a tudományos kutatások és kísérletek végrehajthatóságának vizsgálata.
A Szaljut-3 űrállomás a program második eleme volt. az űrállomás elemeit, ban a Szaljut–1 is fogadott űrhajósokat, akik a program teljesítését követően visszatéréskor meghaltak.
